Névadónkról

Váci Mihály Váci Mihály, Vitál (Nyíregyháza, 1924. dec. 25. – Hanoi, 1970. ápr. 16.):





költő, író, József Attila-díjas (1956, 1962), Kossuth-díjas (1966). Föld nélküli szegényparasztok leszármazottja, apja MÁV-pályamunkás, megrokkanása után sorompóőr. Szülővárosában végezte el a tanítóképzőt. Akkor kezdte el a tanyabokori tanítóskodást, amikor a németek megszállták az országot. Munkaszolgálatra hívták be, de Pozsonyban megszökött és a nyilasok elől bujkálva Nyíregyházára gyalogolt. 19 éves korától rövid szünetekkel hat éven át súlyos tüdőbetegség gyötörte és kórházba kényszerítette. Felgyógyulása után, 1949 tavaszától kollégiumi vezető és megyei tanácsi előadó volt szülővárosában.





1950–1954 között Bp.-en az oktatásügyi min.-ban dolgozott. 1954 őszén elküldte verseit Illyés Gyulának, melyek támogatásával jelentek meg az Új Hang c. folyóiratban (1955. márc.). Még ebben az évben kiadták Ereszalja c. verseskötetét. Az Oktatásügyi Min.-ból 1954 végén a Tankönyvkiadóhoz került, ahol 1960-ig népművelési kérdésekkel foglalkozott, több irodalmi tankönyvet szerkesztett.





Nevét Mindenütt otthon c. kötete (1961) tette ismertté. 1960-tól az Élet és Irodalom c. folyóirat munkatársa, 1961-től az Új Írás szerkesztő bizottsági tagja, 1964-től haláláig szerk.-je. 1963-ban Szabolcs-Szatmár m. ogy.-i képviselőjévé választották. A hatvanas évek elején irodalmi törekvései, közéleti elkötelezettsége miatt támadások érték. E támadásokról nyilatkozott az Élet és Irodalomban (1965. máj. 29.). Prózai írásait, tanulmányait, esszéit, irodalompolitikai cikkeit, vitairatait A zsezsemadár (Bp., 1964) c. kötetbe gyűjtötte össze.





Íródelegációk tagjaként járt a SZU-ban, Olaszo.-ban, Franciao.-ban, Csehszlovákiában és Kubában. Életében megjelent utolsó kötetének (Eső a homokra, Bp., 1968) sok költeményét utazási élményei ihlették. 1970 ápr.-ban kormányküldöttséggel Vietnamba utazott. Váci Mihály mellszobra Ott született meg az Azóta c. verse.





Agyvérzés következtében halt meg; Mo.-on temették el. Köteteit felesége Juhász Mária irodalomtörténész gondozza.





A népi realista formai hagyományokat követő költeményeit őszinte, közvetlen hang, élet- és emberszeretet jellemzi. Verseiben feltárul hevülékeny, mindent érzékenyen átélő egyénisége, a szerelem tiszta ereje, áldozatos közéleti küzdelme és harca a testi fájdalommal.





Nevét több intézmény, iskola, művelődési otthon vette fel. 1960-ban SZOT-díjjal tüntették ki. A Magy. Televízió dokumentumműsort sugárzott életéről és pályájáról (1970).



Művei:
  • Bodza (versek, Bp., 1959)
  • Nincsen számodra hely (versek, Bp., 1957)
  • Szegények hatalma (Bp., 1964)
  • A sokaság fia. Hátrahagyott versek (válogatta és az utószót írta Váci Mihályné, Bp., 1970)
  • Százhúszat verő szív (válogatott versek, Bp., 1971)
  • Toldi feltámadása. Összegyűjtött prózai írások (szerk. és a bevezetőt írta Simon István, Bp., 1972)
  • Összegyűjtött művei (a bevezetőt írta Illyés Gyula, Bp., 1979)
Irodalom:
  • Galambos Lajos: Levél V. M.-hoz (Kortárs, 1963. 10. sz.)
  • Garai Gábor: Egy történelmi alkalmazott (Kortárs, 1964. 5. sz.)
  • Czine Mihály: V. M. (Irod. és Nyelvi Közl., 1965. 1. sz.)
  • Oltyán Béla: V. M. költői pályaképe (Jelenkor, 1965. 8. sz.)
  • Dorogi Zsigmond: A sokaság fia (Jelenkor, 1971. 4. sz.)
  • Darvas József: V. M. síremlékénél (Népszabadság, 1972. 284. sz.)
  • Kovács Sándor Iván: V. M. (Bp., 1972)
  • Írások V. M.-ról (összeállította Varga Józsefné, Nyíregyháza, 1974)
  • Szabó B. István: „A vers sugárzik – nem kell kiabálni.” Ötven éve született V. M. (Élet és Irod., 1974. dec. 21.)
  • V. M. 1924–1970. Emlékezések és szemelvények, ill. bibliográfia (összeállította Somogyi Jolán, Nyíregyháza, 1974)
  • Hídvégi Ferenc: A költő halála Hanoiban. V. M. utolsó napjai (Kortárs, 1976. 10. sz.)
  • Király István: Irodalom és társadalom (Bp., 1976)
  • Váci Mihályné Juhász Mária: Vitairat V. M. ügyében (Élet és Irod., 1979. 50. sz.)
  • Garai Gábor: Toldi feltámadása. V. M. prózájáról (A viszályokon át, Bp., 1979)
Szépirodalom:
  • Rab Zsuzsa: Másnap (Népszabadság, 1970. ápr. 26.)
  • Anna-Marija Raittilla: Levél a tanyáról (Nagyvilág, 1970. 6. sz.)
  • Papp József: Levél a holtak országából (vers, Élet és Irod., 1971. 16. sz.)
  • Sárándi József: Hidegebb lenne nélküle (vers, Kortárs, 1972. 2. sz.)
  • Simon István: A sokaság fia. V. M. 50. születésnapjára (vers, Népszava, 1974. dec. 25.)
  • Baranyi Ferenc: Váci (vers, Kortárs, 1974. 4. sz.)
  • Ratkó József: Letelt a gyászév… (Kortárs, 1974. 4. sz.)
  • Apáti Miklós: A hazahozott V. M. emlékének (vers, Ajánlott küldemények, Bp., 1976)
  • Utassy József: Teremtő ég (vers, Csillagok órája, Bp., 1977)

Linkek
Emlékkönyv a költő halálának 30. évfordulójára
Életrajz
Váci Mihály ötvenhatos naplójáról
Munkássága

Vissza az oldal tetejére

Webmester | Megosztó | Adminisztráció